A kistérségi paktumok aláírói arra törekednek, hogy megismerjék a térség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait, összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, és megoldást keressenek a problémákra. A foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósítása érdekében koncentrálják a pénzügyi forrásokat, és együttműködnek annak érdekében, hogy a 2007-2013 közötti időszakban minél több hazai és uniós forrásokhoz jussanak.

A kistérségi paktumok célkitűzései alapvetően kapcsolódnak az országos, regionális és megyei foglalkoztatáspolitikai célokhoz és az adott térség gazdaságfejlesztési elképzeléseihez. Hosszú távon a foglalkoztatási szint növelésének, a szakképzés munkaerőpiac igényeihez igazításának, a kistérség hátrányos helyzete mérséklésének és a lakosság életminősége javításának céljait szolgálják. A kistérségi paktumok aláíróinak összetétele:

Kistérség    Munkáltató    Polgármester    Szakképző    Civil szerv    Egyéb    Összesen
Balassagyarmat    14    19    7    3    2    45
Bátonyterenye    17    14    3    1    3    38
Pásztó    14    9    2    1    1    27
Rétság    16    14    2    1    1    34
Salgótarján    9    7    6    1    4    27
Szécsény    9    6    2    2    1    20
Összesen    79    69    22    9    12    191

A térségi és helyi szintű szereplők széleskörű bevonása érdekében a paktum aláírói minden kistérségben Foglalkoztatási Fórumot működtetnek. A fórum a megállapodás szereplői mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy és szervezet előtt nyitva áll.

A Szakmai Foglalkoztatási Fórum tájékozódik a térség munkaerő-piaci helyzetéről, támogatási lehetőségekről, támogatási forrásokról. Véleményezi az eddigi akciókat, programokat, kezdeményezi a helyi munkaerőpiaci programokat, valamint biztosítja a térség szereplői közötti információáramlást és az információk, vélemények cseréjét. A fórum segíti a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását. A fórumot az irányító csoport elnöke hívja össze. A fórum szükség szerint, de egy évben legalább két alkalommal ülésezik.

A paktumban foglaltak megtervezéséért, előkészítéséért valamint végrehajtásáért minden kistérségben az irányító csoport a felelős. Tagjait a fórum saját tagjai közül választja. Az irányító csoportok feladatai egységesen a következők:

- információt gyűjt és megszervezi a Szakmai Foglalkoztatási Fórum tájékoztatását, feldolgozza a foglalkoztatási fórum ajánlásait, kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkatervét. Koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között, beszámol a foglalkoztatáspolitikai fórumokon az egyes programok teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléséiről, és segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat.
A koordinációs operatív feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentje végzi. A koordinációs csoport feladata egyebek között a közös munka összefogása, a projektek koordinálása, különböző tanácskozások előkészítése.

A Foglalkoztatási Paktum működése során kialakuló projektek finanszírozását az abban részt vevő szervezetek – minden kistérségben – közösen, a projekttervben meghatározott források szerint vállalják. A munkaprogramban meghatározott rendezvények, az irányító csoport működtetési költségeinek finanszírozását a koordinációt végző felek biztosítják, 2007. május 31-ig a „Nógrád megye foglalkoztatási stratégiájának kialakítása, térségi foglalkoztatási megállapodások létrehozása” című projekt keretében. A hosszú távú fenntartásért a munkaügyi központ a felelős. A szervezet működésének finanszírozását a koordinációt biztosító szervek pályázati források felkutatása útján is segítik, színvonalát biztosítják.

Helyi sajátosságok a kistérségi célkitűzésekben

A foglalkoztatási paktumokban a kistérségi megállapodások célkitűzései alapvetően kapcsolódnak az országos, regionális és megyei foglalkoztatáspolitikai célokhoz és a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseihez. Utóbbi célkitűzés természetesen minden kistérség esetében a helyi sajátosságokhoz igazodik, így a feladat-meghatározás is a helyi specialitásokra terjedt ki. A paktumban megfogalmazott általános elvek mellett a speciális célkitűzések, s a kistérségben meghatározott célcsoportok is szerepelnek.

Balassagyarmati kistérség

A kistérségi foglalkoztatási paktum elkészítésénél több fontos, helyi prioritás is megfogalmazódott. A paktum aláírói egybehangzóan kinyilvánították a foglalkoztatók számára megfelelő szakmai felkészültségű munkaerő biztosításának szükségességét, a munkaerő-piaci igények és a szakképzés összehangolását, a tartósan munka nélkül lévők elhelyezkedési motivációjának erősítését. Ugyancsak a legfontosabb célok között határozták meg a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok megtartását, a korábban elvándoroltak visszahívását azáltal, hogy megélhetésük a kistérségben biztosítottá válik. Kiemelt jelentőségű a kistérségben a kis- és középvállalkozások erősítése, fejlesztési, beruházási elképzeléseik segítése, a meglévő munkahelyek megtartása, illetve új munkahelyek teremtése érdekében. A térség adottságainak kihasználásával, a vidék fejlesztésével a foglalkoztatás növelését kívánják elérni, kiemelten az idegenforgalom, turizmus területén.

Bátonyterenyei kistérség

A bátonyterenyei kistérségben az egyik fő célként a foglalkoztatás növelését határozták meg a munkaerő-piac kereslet – kínálati oldalának összehangolásával. Ezen belül szeretnék megvalósítani a munkaerőpiaci igények naprakész nyomon követését és továbbítását a helyi szakképző intézmények felé, a pályaorientációs tevékenység szélesítését, a gyakorlati képzőhelyek bővítését. A paktumban megfogalmazták, hogy fontos feladat a térség közlekedési nehézségeinek enyhítése, a helyi vállalkozások számára tanácsadás nyújtása, a kistérségi közösségfejlesztés, a foglalkoztatási partnerség építése.

Pásztói kistérség

Szintén helyi sajátosságokra és specialitásokra épül a pásztói kistérségben elfogadott foglalkoztatási paktum tartalma. A célok között elsőként a foglalkoztatók működéséhez szükséges munkaerő megfelelő szakmai felkészültségének biztosítását fogalmazták meg, de hangsúlyos feladat a kisvállalkozások fejlesztési, beruházási, forrásszerzési tevékenysége hatékonyságának javítása az információk nyújtásával, lehetőségek feltárásával, támogatások biztosításával. Más kistérséghez hasonlóan Pásztón is célul tűzték ki a fiatalok megtartását, az elvándorlás csökkentését azáltal, hogy a fiatalok megélhetése a kistérségben biztosított legyen, s a tartós munkanélküliek elhelyezkedési motivációjának erősítését is.

Rétsági kistérség

A foglalkoztatók működéséhez szükséges munkaerő megfelelő szakmai felkészültségének biztosítása érdekében a munkaerő-piaci képzések szervezése az egyik legfontosabb cél – fogalmazódott meg a rétsági kistérségben elfogadott foglalkoztatási paktumban. Ugyancsak prioritást élvez a rétsági laktanya hasznosításához kapcsolódó foglalkoztatás támogatása, a térség természeti adottságainak hasznosítása, a turisztika fejlesztése, képzéssel és foglalkoztatási támogatással. A paktum helyi, speciális céljai között szerepel a kisvállalkozások fejlesztési, beruházási forrásszerzési tevékenysége hatékonyságának javítása információk nyújtásával, lehetőségek feltárásával, s ezek megvalósításához kiemelt támogatás biztosítása. Fontosnak ítélik a kistelepüléseken a szociális ellátó hálózat kialakítását, fejlesztését, az ehhez szükséges létszám szakmai képzésének megszervezését, a településen élő álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését.

Szécsényi kistérség

Szécsényben négy fő pontban fogalmazták meg a legfontosabb célkitűzéseket. Elsőként a térség adottságainak kihasználását – különösen az idegenforgalom területén –, a foglalkoztatási potenciál fejlesztését és az ehhez szükséges munkaerő, vállalkozói réteg megfelelő szakmai felkészültségének biztosítását határozták meg. A második fő cél az alacsony iskolai végzettségűek – különös tekintettel a cigány fiatalokra – felzárkóztatása pályaorientációs és szakképzést adó képzési programok biztosításával. 
Harmadikként a kisvállalkozások fejlesztési, beruházási forrásszerzési tevékenysége hatékonyságának javítása információk nyújtásával, lehetőségek feltárásával, a megvalósításhoz kiemelt támogatás biztosítása szerepel a célok között. A tevékenység kommunikációjára közös információbázis (Paktum Hírlevél) létrehozását szorgalmazzák, ezzel biztosítvai valamennyi partner és érdeklődő számára a hatékony információáramlást, segítve a megalapozott fejlesztései döntések meghozatalát.

Salgótarjáni kistérség

Salgótarján kistérségében is széles rétegeket érintő feladatsort fogalmaztak meg a foglalkoztatási paktumban. Ezek között első helyen említik a foglalkoztatók működéséhez szükséges munkaerő megfelelő szakmai felkészültségének biztosítását, mely a vállalatok humánerőforrás igényeinek megfogalmazását, összegyűjtését, képzési-munkaerőpiaci információs rendszer működtetését foglalja magában. A megyeszékhely térségében is célként jelölték meg a fiatalok megtartását, a korábban elvándoroltak visszahívását azáltal, hogy megélhetésük a kistérségben biztosított legyen. Ehhez szükséges feltérképezni az innovációs műhelyek működtetési lehetőségeit, kihasználását a pályakezdők foglalkoztatásában. Ugyancsak fontos a tartósan munkanélküliek elhelyezkedési motivációjának erősítése és a kisvállalkozások fejlesztési, beruházási forrásszerzési tevékenysége hatékonyságának javítása információk nyújtásával, lehetőségek feltárásával, a megvalósításhoz kiemelt támogatás biztosítása. A közös információbázis (Paktum Hírlevél) létrehozásának szükségessége a salgótarjáni kistérségben is megfogalmazódott.

Megtartották első ülésüket a kistérségi foglalkoztatási fórumok - Középpontban a megváltozott munkaképességűek támogatása

A kistérségi paktumokban megfogalmazódott, hogy a programban résztvevők a helyi szintű szereplők széleskörű bevonása érdekében minden kistérségben Foglalkoztatási Fórumot működtetnek. Az első fórumokra tavaly novemberben került sor, s ezeken a megváltozott munkaképességűek támogatása szerepelt napirenden.

Balassagyarmaton a polgármesteri hivatal dísztermében került sor a rendezvényre, melyen Faragóné Oczot Mária, a NMMK Balassagyarmati Kirendeltségének vezetője köszöntötte a megjelenteket. A program keretében három napirendi pontot tárgyaltak meg a résztvevők: elsőként a megyei munkaügyi központ rehabilitációs tevékenységéről, a várható változásokról hangzott el ismertető, majd a jelenlévők áttekintették a jelenlegi és várható rehabilitációs támogatások rendszerét, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának folyamatát.

A fórum harmadik témakörében Kovács János, az Elektronikai Győri-Kovács Kft. ügyvezetője tájékoztatót tartott a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának tapasztalatairól. Tapasztalatai szerint sok esetben nem egyszerű megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatni – mert például csökkentett a munkaidő, sok a betegállomány, nincs pontos időbetartás –, de meg lehet találni azt a munkakört, ahol ezek nem jelentenek problémát.

„Egészségi állapot és foglalkoztatás” elnevezéssel került sor a bátonyterenyei kistérség első foglalkoztatási fórumára a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Házban, melyet Kecskés János kirendeltségvezető nyitott meg. A tájékoztatókon egyebek mellett elhangzott, hogy a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ rehabilitációs tanácsadást kínál az álláskeresőknek. A tanácsadás során nem azt vizsgálják, hogy mire nem alkalmas valaki, hanem az egészségi állapotnak megfelelő munkaköröket keresnek az érdeklődőnek, s megnézik, hogy ehhez szükséges-e az álláskereső képzése. Ebből tud választani ezek után az álláskereső. A képzés ugyan nem nyújt biztos munkalehetőséget, azonban a lehetőségei nőnek az érintett személynek.

A Bátony Rehab Kht. tevékenységéről Baranyi Zoltán, a kht. vezetője tájékoztatta a fórum résztvevőt. Baranyi Zoltán hangsúlyozta: csak annál lehet eredményes a foglalkozási rehabilitáció, aki maga is akar dolgozni. A foglalkoztatási rehabilitáció nem lehet kampány és kirakat jellegű. Ugyanis aki dolgozni akar, azok az egészségkárosodásuk ellenére is hasznossá tudják tenni magukat a munkában.

A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Pásztói Kirendeltségének tárgyalójában Zsidai Zoltán, a pásztói kirendeltség vezetője köszöntötte a foglalkoztatási fórum résztvevőit, majd rövid tájékoztatót tartott a pásztói kistérség jellemzőiről, a regisztrált álláskeresők számáról.
Ezt követően Seresné Győri Ibolya, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ humánszolgáltatási osztályának vezetője az NMMK rehabilitációs tevékenységéről tájékoztatta a jelenlévőket, hangsúlyozva: a szervezet tíz éve végzi ezt a tevékenységét, mely elsősorban a foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Mint mondta, egy évtized alatt megerősödött az igény a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése iránt.

A társadalmi igények és az EU-s irányelvek hatására a finanszírozási rendszer változni fog. Az új rendszerben garantálni kell a megfelelő munkahelyi feltételeket. Bővül a résztvevők köre is, egyéni vállalkozók is részt vehetnek benne. Elhangzott, hogy a fogyatékkal élők köre sokrétű, és előítéletek is megnyilvánulnak, esetenként a munkáltatók részéről is.

A rétsági Civil Házban rendezték a kistérségi foglalkoztató fórum első ülését, melyen Révainé Kiss Erzsébet, a NMMK Rétsági Kirendeltségének vezetője köszöntötte a megjelenteket.

A NMMK humánszolgáltatási osztályának vezetője több témakörben nyújtott tájékoztatást. Előadásában a rehabilitáció lényegéről, a foglalkoztatási rehabilitáció céljáról, az érdekeltségi rendszerről beszélt, majd a megyei munkaügyi központ ez irányú tevékenységét is áttekintette

A program következő részében a rétsági kistérségben nyilvántartott megváltozott munkaképességűekről, fogyatékossággal élőkről hangzott el ismertető, majd Benke Tamásné, a Creditum Bt. képviseletében osztotta meg tapasztalatait a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásáról. A találkozó végén a résztvevők tájékoztató anyagokat vettek át, melyek pályázati felhívásokat és az operatív programok forrásszerzési lehetőségeinek ismertetőjét tartalmazták.

A szécsényi kistérség első foglalkoztatási fórumára a Városi Művelődési és Művészetoktatási Központban került sor. Szeréminé Lazsán Zsuzsanna, a Szécsényi Kirendeltségének vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd a foglalkoztatási paktum jelentőségéről tartott tájékoztatót. Ezt követően Peregi Istvánné, a NMMK rehabilitációs tanácsadója elemezte a megyei munkaerőpiaci helyzetet. Elmondta, hogy a szécsényi kistérség helyzete a leghátrányosabb, mivel itt 22%-os a munkanélküliségi ráta. A rehabilitációs tevékenységgel kapcsolatosan kiemelte: az NMMK elsődleges célja szolgáltatás és támogatás nyújtása ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességűek munkahelyet találjanak.
A rendezvény utolsó napirendi pontjaként Holecz Ferenc, a Faerk Bt képviselője mondta el tapasztalatait a rehabilitációs munkahelyteremtéssel kapcsolatban. Tapasztalata szerint gondot jelent, hogy az eszközökre kapott források megszerzéséhez 150%-os fedezet szükséges, de hangsúlyozta: a pályázati lehetőségek kiaknázását fontosnak tartja.

Salgótarjánban Zaráné Kecskés Erzsébet, a NMMK Salgótarjáni Kirendeltségének vezetője köszöntötte a foglalkoztatási fórum első ülésének résztvevőit, s röviden összefoglalta a foglalkoztatási paktumban megfogalmazott feladatokat.

Ezt követően tájékoztatást adott Nógrád megye munkaerőpiaci helyzetéről, a salgótarjáni kistérség aktuális munkaerőpiacáról, a kirendeltség nyilvántartásában szereplő megváltozott munkaképességű álláskeresők összetételéről, részükre nyújtható támogatásokról, szolgáltatásokról.

Peregi Istvánné, a NMMK rehabilitációs tanácsadója a jogszabály változásából adódó új támogatási és akkreditációs eljárást ismertette.

A rendezvény végén Uramecz János a Megváltozott Munkaképességűek Egymást Segítő Egyesületének elnöke az akkreditáció ügyintézésével kapcsolatos, saját tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. Szabó Imréné az AXAMO Kft. ügyvezető igazgatója, mint akkreditált munkáltató, mindenkit biztatott az akkreditáció megszerzésére, mert a támogatások elnyerése 2007. július 1-től csak ezen akkreditáció megléte esetén biztosított.

Már korábban el kellett volna kezdeni a párbeszédet a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, szakképzést folytatók, Munkaügyi Központ valamint más, a munkanélküliség mérséklésében érdekelt szervezetek között.

A partneri együttműködésnek csak úgy lesz eredménye, a kibontakozást csak úgy segíti, ha a helyzetelemzésből levonható következtetések alapján kitűzött célok következetesen megvalósulnak. Ennek érdekében kell mozgósítani az erőforrásokat.

Egyértelműen kiderülnek az egyes szervezetek érdekei, de találhatók olyan közös pontok, melyek megoldása segítheti a térségek előrehaladását. A problémák nem mindegyike oldható meg a térségekben, vagy a megyében, hanem országos megoldást kívánnak.

Kiterjedt tájékoztató és propaganda munkát kell folytatni annak érdekében, hogy a szakmunkás becsület visszatérjen a köztudatba, a szülők felismerjék azt, hogy érdemes egy jó szakmát megtanulni, és az iskolák képesek is legyenek a szakma megtanítására, valamint a munkára nevelésre. 

Az ellenőrző munkát erősíteni kell, de ez ne a munkáltatók zaklatása legyen, a könnyen ellenőrizhető területekre terjedjen ki (pl. önkormányzatok közhasznú munka), hanem a fekete munkának, a szezonális munkák magasabb jövedelmének, az indokolatlan betegállományoknak visszaszorítását célozzák.

A kistérségi szereplők egy asztalhoz ültetése hatékony együttműködést biztosíthat, a közös párbeszéd, a problémák sokoldalú megvitatása elősegíti azok hatékony, gyors megoldását.

Néhány gondolat kiragadva a leginkább problémásnak ítélt területekből, megoldási javaslatokból:

• A képzések tekintetében fel kell mérni, mire van igény a munkaerőpiacon. A lényeg, hogy ne eladó és virágkötő tanfolyamok induljanak, hanem a tényleges igényeknek megfelelő képzéseket kell szervezni.
• A kistérségi problémák megoldásához több területen kell lépni, vissza kell fogni a szociális ellátásokat, segélyeket, fogadó késznek kell lenni a munkahely-teremtési, beruházási szándékokra, reálisan kell látni a munkáltatói és munkavállalói igényeket.
• A külföldi munkaerő beáramlása fokozódni fog, az olcsóbb, képzettebb, mobilabb, jobb hozzáállású szlovák munkavállalók miatt. A problémát még inkább csak fokozza, hogy a munkáltatók nem szociális, hanem piacorientált érdekeltségűek.
• Nagy probléma, hogy nem a gazdaság, nem a munkáltatók számára megfelelő összetételű munkaerő képződik. Pl. fémes szakmák hiánya.
• Megfogalmazódott az a vélemény, hogy a munkaügyi ellenőrök olykor „mondvacsinált” indokokkal büntetnek, ezek az ellenőrzések nem igen érik el céljukat, a fekete munka visszaszorítását.
• Problémának látják a munkáltatók azt a gyakorlatot, hogy a munkanélküliek max. 3 hónapra vállalnak munkát, majd felmondnak, mert ezután segélyt kapnak. Felmerült az ilyen munkavállalói magatartás szankcionálásának igénye.
• A képzők próbálják nyomon követni a munkaerőpiac igényeit, de nincs olyan munkaerőpiaci prognózis, amit figyelembe lehet venni a képzések tervezésénél, ami alapján három évre előre lehetne látni a gazdaság igényeit, a megfelelő felkészülés érdekében.
• Kérdés, hogy jó-e ma a társadalmi igényfelkeltés a szakképzés terén? Nehéz a képzők helyzete, mert arra kell képezni, amire társadalmi igény van. Vannak olyan szakmák, amelyekre egyáltalán nincsenek jelentkezők.
• Egyes iskolák ingerszegény környezetben vannak, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatói igények kevésbé jelennek meg a képzésben, de ezek is eltérnek a szülők által igényelt képzési szakoktól. Az iskolarendszerű képzésben 5-7 év kell, ahhoz, hogy valaki szakképesítést szerezzen. Ennek feltétele, hogy egy-egy szakra legalább 12 tanuló jelentkezzen, és 4-5 év szükséges ahhoz, hogy a munkaerő-piaci igényeket teljesíteni tudják. A szülők főleg a divatszakmákra és a most hallomásból menő szakmáknak ítélt szakmákra szeretnék a gyerekeiket beíratni.
• Munkáltatók jelezték, hogy a középfokú képesítések szakmai és elméleti része gyenge, ezen mindenféleképpen változtatni kell, mert most csak „papíralapú” képzés folyik. Felelős személyt vagy személyeket kellene  kijelölni, akik felmérik a foglalkoztatói igényeket és ehhez hozzákapcsolják a képzést.
• Autóértékesítő, autófényező munkakörben munkaerő hiány van. A megyei autómárka kereskedők kb. 100 fő foglalkoztatását tudnák biztosítani ezen a területen.
• Iskolarendszerű képzőtől merült fel, hogy miért nem figyel a szakmai képző a gyakorlati oktatás minőségére. Sajnálatosnak tartja, hogy a gyakorlati képzők nem megfelelő figyelmet fordítanak a rájuk bízott tanulók gyakorlati ismereteinek elsajátítására.
• A felnőttképzést meg kell gondolni, sok a boltvezető, a számítógép kezelő, de nincsenek lakatosok és egyéb szakmunkások, és sajnos nyelvet sem beszélnek.
• A védett korban lévőkkel is a munkaszervezés szempontjából nehézségek adódnak, dolgozni akarnak, de gyakran megbetegszenek. A kismamákkal is ez a helyzet, a gyerek beteg lesz, a munkáltató fizeti a táppénz egy részét, aránytalanul nagy teher hárul a munkáltatókra.
• Vannak olyan betegek, akik csak táppénzre menekülnek, noha nem is betegek. A szlovákok sokkal jobban megbecsülik a munkahelyüket, ezért szívesebben alkalmazzák őket. A munkaadóknak nagyon meg van kötve a kezük.
• Kistérségi sajátosság a szezonális betegség, pl. málna szedéskor. A télen felvett embereket, mire betanítják már el is mennek feketén dolgozni az építőiparba.
• Kvalifikált munkaerőt más térségből kell megszereznie a munkáltatóknak.
  A munkavállalóktól mindaddig nem lehet nagyobb aktivitást elvárni, ameddig a különböző megyékben eltérő az ugyanarra a munkakörre fizetett 8 órás munkabér.
• Nem csupán a multinacionális cégek és nagyvállalatok munkavállalóit kell képzésekkel megcélozni, mert amíg a kis és középvállalkozások száma nem növekszik, addig érdemi képzésről nem lehet beszélni.
• A vállalkozások elindításához és növekedéséhez viszont több támogatásra lenne szükség. Jelenleg a kistelepüléseken kényszerből az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók. Ebből a helyzetből ki kellene mozdulni, és más módon megoldani a munkanélküliek helyben való foglalkoztatását.
• A vállalkozások hosszasan keresik a megfelelő szakembert, aki azonban alig 1 hónapig marad a cégnél. Megfogalmazódott, hogy a tartósan munkanélküliek száma növekszik. Ezek az emberek el vannak szokva a kötelezettségektől, a rendszeres munkavégzéstől, és nehezen találnak vissza a munka világába. Tehát célként fogalmazható meg, hogy a tartósan munkanélkülieket fel kell készíteni, hogy megfeleljenek a munkahelyi követelményeknek.
• A képzéseket illetően a cégek munkaerő-igényének kielégítése érdekében a cégek és a képző intézmények kapcsolatát szorosabbra kell fűzni. Az iskolának után-követést kellene végezni avégett, hogy tudják, adott szakma elvégzése után a diák hogyan tudott érvényesülni, valamint a munkáltatók mennyire elégedettek a felvett diák szakmai tudásával.
• A vállalkozások problémái összetettek. A kis-és mikro vállalkozások tőkeszegények és nem mernek nagyobb beruházást vállalni, nem mernek bővíteni, így nem reagálnak a pályázati kiírásokra. Célkitűzés lehet a vállalkozások támogatása piackutatás, pályázatfigyelés, humánerőforrás, képzés területén. Másrészt hangsúlyt kell fektetni a tartósan munkanélküliek motivációjának fejlesztésére.
• Az egyik kulcsprobléma egyértelműen a tartósan munkanélküliek kérdése, őket mindenképpen segíteni kell a munkaerőpiaci reintegrációban. A fiatal diplomásokat pedig itt kellene tartani az innováció érdekében. Ők már másképpen látnak dolgokat, ami segítheti a gondolkodásmód felfrissülését, az új ötletek megvalósítását. Ehhez azonban megfelelő fizetést kell számukra adni.
• Innovációs műhelyeket kellene létrehozni a diplomás fiatalok számára, amelyeket a kistelepüléseken és mikrotérségekben lehetne elhelyezni. Ezeknek az lenne a feladata, hogy fejlesszék a kistelepüléseket, az együttműködéseket, vállalkozásokat és az önkormányzatok segítségére legyenek. Csatlakozni kellene már futó programokhoz, amelyekbe hosszú távon lehetne gondolkodni. Ilyenek pl. a LEADER program, a falugazdász hálózat, a térségmenedzseri hálózat stb.
• Ami probléma felmerül a felvenni kívánt munkaerőt illetően, az egyrészt az idegen nyelvtudás hiánya, konkrétan a szakmai nyelvtudás hiánya. Ez a kis-és középvállalkozásoknak is problémát jelenthet, amennyiben nyitni szeretne az EU országai felé. További gond, hogy amíg nem teremtődnek új munkahelyek és nem nő a foglalkoztatottság, és vele együtt a bérszínvonal, addig nehéz csak képzésre alapozva bármilyen fejlődést elérni. A képzett fiatalokat el kell helyezni.

(A Hírlevél teljes tartalma letölthető a Dokumentár / Sajtóanyagok - Hírlevelek - Tájékoztató levelek rovatából)

Foglalkoztatási megállapodások készülőfélben - Összefogás a munkahelyekért

Egy éven belül mind a hat nógrádi kistérségben megszülethetnek azok a foglalkoztatási megállapodások, amelyek a jövőben a képzésekre, a munkába állásra, a piacképes termékek, szolgáltatások megteremtésére egyaránt hatással lehetnek.

A Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a kamara gazdaságfejlesztési közhasznú társasága egy sikeres uniós pályázattal járul hozzá ahhoz, hogy egy éven belül mind a hat nógrádi kistérségben foglalkoztatási paktumok születhessenek. Szakemberek egyetértenek abban, hogy megyei szinten foglalkoztatási stratégiára van szükség, s ennek ismeretében lehet eredményes megállapodásokat kötni. Ha úgy tetszik paktumokat, merthogy - egy Európa több országában már bevált modellt adaptálva - az egyezséget itt paktumként tartják számon. S ha a célhoz, vagyis a munkanélküliségi helyzet javításhoz mindez közelebb visz, akkor a piaci szereplők vállalják, hogy ők bizony paktumot kötnek.

Holles Miklós, az NMTÜ ügyvezető igazgatója a Regionális Fejlesztés Operatív Program által finanszírozott együttműködésről elmondta, hogy a stratégia kidolgozásában résztvevők hasznos tapasztalatokat szereztek Vas megyei és svédországi tanulmányútjuk során ahol – többek közt – speciális foglalkoztatási lehetőségeket tanulmányoztak, s a projekt keretében három tanulmány is készült, ami a helyzetelemzéssel a jövőbeni tennivalókat alapozza meg.

A projekt keretében készült tanulmányokat a pályázókon túl a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács és a Nógrád Gazdaságáért Egyesülés tagjai is megvitatták, továbbá a megye hat kistérségi vezetője már a megyei területfejlesztési tanács ülésén is találkozott a vitaanyagokkal, amiből az észrevételeket beépítve egy szűkített összefoglaló is készült. Ennek alapján aztán újabb vitákat szerveznek a témáról kistérségenként, s végül a kollektív bölcsesség elvén születhet meg a foglalkoztatási stratégiai, amire aztán építeni lehet a szükséges megállapodásokat is. Az elemzéshez, illetve a foglalkoztatási stratégia megalkotásához szükséges információkat a kérdezőbiztosok gazdálkodó szervezetektől kérdőíves formában gyűjtötték össze, 450 cégnél végezve felmérést. A keresleti oldal elemzésével párhuzamosan, a Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. a szakképző iskolák és a felnőttképzést folytató intézmények jellemző adatai is feltérképezte, s most a tapasztalatokat összevethetik a piac igényeivel. Közös érdek ugyanis az, hogy a szakképzés és a munkáltatói igényekhez közeledjen. Mindez pedig elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a megyénk foglalkoztatottsági helyzete érzékelhetően javuljon, vásárlóereje növekedjen.

Megyénkben a foglalkoztatottak száma stagnál, a munkát keresőké viszont emelkedik, jelenleg 16 ezren keresnek állást. Igaz, ez a számadat azért is olyan magas, mert tartalmazza mindazokat, akik több éve elvesztették munkájukat, s akiket most képzésekkel megpróbálnak ismét a munkaerőpiacra visszahozni. Furcsa sajátossága ugyanis a jelenlegi munkaerőpiacnak, hogy miközben megyeszerte magas a munkanélküliség, a kis- és középvállalkozói szektorban a munkáltatók azt tapasztalják, hogy kevés a jó szakember. Sokkal több mesterre lenne szükség az építőiparban és a fémiparban, de ma már egyre akár egy jó varrónőt is találni.

Fő célkitűzés, hogy Nógrád megyében – széleskörű és tartalmas partneri együttműködéssel – olyan foglalkoztatási stratégia fogalmazódjon meg, amelynek felhasználásával az országos átlagnál magasabb arányú és tartósan meglévő munkanélküliséget érdemben és eredményesen lehet mérsékelni. A stratégia kialakítása során számítanak a foglalkoztatást segítő partnerekre, a munkáltatókra, képzőkre, valamint az érdekképviseleti és civil szervezetekre. Kistérségenként mások az adottságok és a lehetőségek. Ami közös, hogy mindenütt ki kell aknázni őket a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. Ehhez pedig minél több együttműködő partnerre lesz szükség, mind a hat kistérségben.