Salgótarjánban, a Palóc Nagykereskedelmi Kft. előadó termében, 2010. március 29.-én, önkormányzati szervek, munkaerő-piaci szereplők, képzőintézmények, kamarák és civil szervezetek részvételével került megrendezésre a Foglalkoztatási Paktum zárókonferenciája. A résztvevőket a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása elnöke, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte.

A zárókonferencián megjelentek előadásokat hallhattak a foglalkoztatási megállapodások szükségességéről, a határon átnyúló munkaerő-piaci lehetőségekről, a régióra jellemző foglalkoztatási adatokról, végül megismerhették a véghezvitt program eredményeit.

Első előadóként Aradiné Oravecz Éva, a Foglalkoztatási Paktum Irányító csoportjának vezetője beszélt a program fontosságáról, a kezdeti időszak eseményeiről. Ezt az előadást követte Dr. Stadinger Csaba, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettesének előadása. Igazgató-helyettes úr a Maslow projektről tartott tájékoztatót, mely egy magyar-szlovák együttműködés és lehetőséget adhat a most befejezett program folytatására. Ezután a jelenlévők Szűcs Attila projektmenedzser beszámolóját hallgatták meg, aki összefoglalta a két év eseményeit, eredményeit.

Az előadások után, a paktumot kezdetektől támogató partnerek mellett, a később csatlakozott támogatók is elmondták véleményüket, tapasztalataikat a közös munkáról. Ezekből a tapasztalatcserékből tűnt ki igazán a foglalkoztatási megállapodások ereje, hisz a létrejött kapcsolati rendszer révén, egy adott vállalkozás első kézből értesülhet a pályázati és munkaerő-piaci lehetőségekről. A pozitív értékelések során újra megfogalmazódott a már meglévő kapcsolati rendszer folyamatos fenntartására, folytatására szóló igény. A menedzsment bízik abban, hogy megtalálják a forrásokat a továbbműködtetésre.

(Dr. Stadinger Csaba előadása letölthető a Dokumentumtár/Dokumentumok mappából)

M E G H Í V Ó

Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása nevében

tisztelettel meghívjuk Önt a

„Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a
foglalkoztatási stratégiák megvalósításának
támogatása” című pályázat

ZÁRÓKONFERENCIÁJÁRA

Időpont: 2010. március 29. (hétfő) 14.00 óra

Helyszín: Palóc Nagykereskedelmi Kft.

Salgótarján, Ipari Park, Park út 9.

Program

Köszöntőt mond:

- Székyné dr. Sztrémi Melinda a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulásának elnöke, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere

Előadások:

-         A paktum folytatása
Előadó: Aradiné Oravecz Éva a projekt Irányító Csoportjának vezetője

-         Maslow projekt
Előadó: Dr. Stadinger Csaba, ÉMRMK főigazgató-helyettes

-         A program összefoglalója, jövőbeni tervek
Előadó: Szűcs Attila projektmenedzser

-         Partnerek hozzászólásai

Megjelenésére feltétlenül számítunk!

Részvételi szándékát jelezni szíveskedjen az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

E-mail: szucsattila@w2k.hu

Tel: 32/420-664

Salgótarján, 2010. március 18.

Megjelent első kiadványunk melyben az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak a program céljáról, eddig elért eredményeiről, pályázati lehetőségekről valamint rendezvényeinkről. A kiadványt megtalálhatják a Munkaügyi Központ kirendeltségeiben, a Városházán, művelődési intézményekben, valamint a paktum aláíróinál.

A Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Foglalkoztatási Paktum projekt menedzselését 2009. május 1-től Szűcs Attila projektmenedzser vette át.

Egy éven belül mind a hat nógrádi kistérségben megszülethetnek azok a foglalkoztatási paktumok, amelyek a jövőben a képzésekre, a munkába állásra, a piacképes termékek, szolgáltatások megteremtésére egyaránt hatással lehetnek. Ezek konkrét tartalma várhatóan mindenütt más és más lesz, attól függően, hogy hol milyenek az adottságok és milyenek a kistérségek lehetőségei. Szakemberek abban egyetértenek, hogy megyei szinten foglalkoztatási stratégiára van szükség, s ennek ismeretében lehet eredményes megállapodásokat kötni. Ha úgy tetszik paktumokat, merthogy - egy Európa több országában már bevált modellt adaptálva - az egyezséget itt paktumként tartják számon. S ha a célhoz, vagyis a munkanélküliségi helyzet javításhoz mindez közelebb visz, akkor a piaci szereplők vállalják, hogy ők bizony paktumot kötnek.

Holles Miklós, az NMTÜ ügyvezető igazgatója a Regionális Fejlesztés Operatív Program által finanszírozott együttműködésről elmondta, hogy a stratégia kidolgozásában résztvevők hasznos tapasztalatokat szereztek Vas megyei és svédországi tanulmányútjuk során ahol – többek közt – speciális foglalkoztatási lehetőségeket tanulmányoztak, s a projekt keretében három tanulmány is készült, ami a helyzetelemzéssel a jövőbeni tennivalókat alapozza meg.

Kollektív bölcsesség

A projekt keretében készült tanulmányokat a pályázókon túl a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács és a Nógrád Gazdaságáért Egyesülés tagjai is megvitatták, továbbá a megye hat kistérségi vezetője a megyei területfejlesztési tanács ülésén találkozott a vitaanyagokkal, amiből most az észrevételeket beépítve egy szűkített összefoglaló készül. Ezt aztán újabb viták követik a kistérségekben, s végül a kollektív bölcsesség elvén születhet meg a foglalkoztatási stratégiai, amire aztán építeni lehet a szükséges megállapodásokat is. A gazdálkodó szervezetektől kérdőíves formában gyűjtötték össze az elemzéshez, illetve a foglalkoztatási stratégia megalkotásához szükséges információkat, a kérdezőbiztosok - a közbeszerzési eljárásban nyertes pályázó, a Contact Points Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. munkatársai – 450 cégnél végeztek felmérést. A keresleti oldal elemzésével párhuzamosan, a Nógrádi Gazdaságfejlesztő Kht. a szakképző iskolák és a felnőttképzést folytató intézmények jellemző adatai is feltérképezte, s most a tapasztalatokat egybevetheik a piac igényeivel. Közös érdek ugyanis az, hogy a szakképzés és a munkáltatói igényekhez közeledjen. Mindez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a megyénk foglalkoztatottsági helyzete érzékelhetően javuljon, vásárlóereje növekedjen.

Nógrád gazdaságáért

A napokban a legnagyobb szakmai és érdekképviseleti fórum, a Nógrád Gazdaságáért Egyesülés is megvitatta a munkaanyagokat, s ez alapján javasolja, hogy az előrelépés érdekében:élénkíteni kell a gazdaságot, be kell hozni új profilt, s meg kell erősíteni a régieket. Kívánatos hasznosítani a funkcióját vesztett üzemi épületeket, a mezőgazdaság számára értéktelen földterületeket pedig energiát adó növények telepítésére lehetne hasznosítani. Jobban meg kellene fizetni a termelő munkát, vissza kell állítani a munka becsületét. A fórum tagjainak meggyőződése, hogy ha a szakma magas szintű művelése biztos anyagi jövőt ígér, akkor az motiválja a pályaválasztást. Emelni kell ugyanakkor az oktatás színvonalát, kiemelve a gyakorlati oktatás fontosságát, s támogatási rendszer létesítésével segíteni kell, hogy a harminc éves kor alatt mindenkinek legyen elfoglaltsága. Ez lehetne egy hároméves program, melynél 100-50-25%-os támogatást javasolnak a gazdaság ismert szereplői.

A Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács ülésén ismertették a Contact Pointsnak a társadalmi vita alapját képező összefoglaló tanulmányát, amihez adattárat és térképtárat is mellékeltek. Ezen az ülésen a munkavállalói oldal képviselői úgy értékelték, hogy a tanulmány hiteles képet ad a megye gazdasági állapotáról, foglalkoztatási helyzetéről. Megjegyezve, ugyanakkor, hogy Salgótarjánban igen magas számban vannak olyan roma fiatalok, akik még az általános iskolát sem fejezték be. Az ő megsegítésükre egy közbenső megoldásra lenne szükség. Olyanra, amivel rá lennének kényszerítve a tanulásra.
Az önkormányzati oldalról észrevételezték, hogy a gazdasági szerkezetátalakulás már a 80-as években megindult és mindmáig tart. A mai iparszerkezet gyökerei a XIX. század második felében erednek, a jövő viszont az, amit a rétsági TDK-nál is tapasztalhatunk: termékváltást követően a jövedelmezőség miatt keletre viszik az üzletet. Hasonló a helyzet, a Viessmann Bt-nél is, ők Erdélybe költöztetik az üzemüket. Fel kell arra készülnünk, hogy a nagyobb cégek a jövőben esetleg Ukrajnába, Romániába, Szlovákiába települnek.
A munkaadók azt szorgalmazták, hogy egészüljön ki a szakképzési anyag azzal a következtetéssel, hogy a megyében meg kell teremteni a műszaki felsőoktatás alapjait, a stratégia pedig térjen ki a Nemzeti Fejlesztési Terv II-vel való kapcsolódási pontokra is.

Fejlesztendő szakképzés

A fiatalok körében egyre magasabb a roma népesség aránya, s a szakképzés rendszerének fejlesztésében ennek a specifikumait is figyelembe kell venni. Forráskoordinációra, célirányos beruházás támogatásra, infrastruktúra fejlesztésre van szükség, s szükséges, hogy a befektetőket kormányzati szinten irányítsák a megyébe. Kétségek merültek fel azonban a regionalitással kapcsolatban, attól tartva, hogy a megyék közti régiós versenyben Nógrád hátrányos helyzetbe kerülhet. A gyengeségek között jelenjen meg, hogy a megye érdekérvényesítő képessége igen alacsony, s amennyiben megvalósul a régiós átalakítás ez a képesség még alacsonyabb lesz.

Megyénkben a foglalkoztatottak száma stagnál, a munkát keresőké viszont emelkedik, jelenleg 16 ezren keresnek állást. Igaz, ez a számadat azért is olyan magas, mert tartalmazza mindazokat, akik több éve elvesztették munkájukat, s akiket most képzésekkel megpróbálnak ismét a munkaerőpiacra visszahozni. Furcsa sajátossága ugyanis a jelenlegi munkaerőpiacnak, hogy miközben megyeszerte magas a munkanélküliség, a kis- és középvállalkozói szektorban a munkáltatók azt tapasztalják, hogy kevés a jó szakember, hiányzanak a „kékgallérosok”. Az építőiparban és a fémiparban sokkal több mesterre lenne szükség, de ma már egyre akár egy jó varrónőt is találni. Fő célkitűzés, hogy Nógrád megyében – széleskörű és tartalmas partneri együttműködéssel – olyan foglalkoztatási stratégia fogalmazódjon meg, amely az országos átlagnál magasabb arányú és tartósan meglévő munkanélküliséget érdemben és eredményesen mérsékli. A megyei területfejlesztési tanácsban a kistérségek vezetői megerősítették a szakmai testületek által megfogalmazottakat, többek közt azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben a roma fiatalok képzésére, a roma népesség munkaerőpiaci helyzetére. A stratégia kialakítása során számítanak a foglalkoztatást segítő partnerekre, a munkáltatókra, képzőkre, valamint az érdekképviseleti és civil szervezetekre, ugyanakkor a kistérségi vezetők is úgy látják, hogy érdemi javuláshoz csak fokozott kormányzati szerepvállalás vezethet.